Belami Neymarról vitázott

Belami

Mondhat nekem bárki bármit, nincs olyan ember a világon, aki megérne 500 millió eurót, még akkor se, ha gyémánt berakásos az aranyból öntött lába.

Ez a a nem éppen szokványos mondat fogadta Belamit, amikor a szép őszi délutánon betért a Zsibbadt brigádvezető emlékét őrző kiskocsma nagytermébe. A külváros nyugalmazott szépfiúja nem igazán értette, hogyan kerülhet szóba 500 millió euró ott, ahol egy nappal a fizetés előtt már 5 ezer forint, meg egy félig leharcolt Erzsébet kártya tulajdonosa is bekerülhet a Panel Pál lakótelep száz leggazdagabb lakója közé. De nem sokat kellett várnia a válaszra. Ugyanis Smúz apu, a Dűjj Előre SC alszertárosaként szocializálódott nyugdíjas, kisebb előadást tartott arról, hogy egy bizonyos Neymar nevű brazil kölök  a Paris SG focicsapatának, mint labdarúgó ipari nagyvállalkozásnak összesen 500 millió euróba ami150 milliárd forint kerül. Ebben benne van a játékos 222 millió eurós kivásárlási ára, az ötéves fizetése, bónuszok és adók.

– Ja, ésNeymar csávó éves fizetése 30 millió euró. Vagyis azt jelenti, hogy havonta 2.5 millió eurót kap a klubjától. Tovább matekolva: csak hetente 170 millió forintnyi fizetést vág zsebre, naná, hogy euróban, és ebbe a marketing és reklámbevételek még benne sincsenek.

– Elárulná, miért fáj magának Neymar pénze? Ha ő kevesebbet kap, attól maga gazdagabb lesz? – kiabált ki a pult mögül Józsi csapos, miközben a neymari pénzek hallatán enyhén sárga sárga mezt öltött magára az irigységtől.

– Mert mostantól számíthatjuk, hogy a foci, mint játék végleg eltűnt, megszűnt, kihalt, kampec – nyögte Smúz apu. – A focista árak elszabadultak, ez már nem foci, hanem cirkusz, pénzügyi tranzakció, milliárdos arab sejkek meg részvénytársaságok kisded umbuldája, amiben a sportoló csak egy cserélhető árucikk, egy modern kori rabszolga.

Na, Belami ekkor nevette el magát. Nem túl hangosan, de azért megrepedt néhány fal a környékben.

– Először is: jaj, de szeretnék én ilyen cserélhető bérrabszolga lenni! Tudja mit: még heti 500 euróért is az ad el, aki akar. Másodszor: az igaz, hogy a sejkek, meg egyéb zsírgazdag pasasok moccanni se tudnak a pénztől. De azt azért tudhatná, minél vaskosabb egy pénzmogul, annál zsugoribb. Vagyis csak arra költ, ami biztos hasznot hoz neki. És tutira veheti Smúz úr, ez a Neymar gyerek termeli a pénzt, de annyit, hogy magának arról fogalma sincs. Harmadszor: ha nem tetszik a foci cirkusz, hát nem kell nézni. De mivel a világon már milliárdnál is több az olyan ember, aki él-hal ezért a cirkuszért, mert örömét leli benne, hát törődjön bele maga is: a pénzes sportvilág már csak ilyen.

– És magának ez tetszik? – kérdezte Cink Enikő.

– Fogalmazzunk úgy: látva milliók és milliók naponta tévén át közvetített nyomorát a világ minden sarkából, nem igazán. Mert miközben tudom, hogy egy-két milliárd ember focit néz, egy másik egy-két milliárd meg napi néhány dollárból próbál megérni, már nem is tetszik annyira Neymar csibészes mosolya – motyogta Belami.

Majd elköszönt, mert nem akart lemaradni arról a sportközvetítésről, amelyben a Bajnokok Ligája meccseinek gólösszefoglalóját adták, benne Neymar pazar játékával.

 

Bátyi Zoltán

http://belami.blogstar.hu/./pages/belami/contents/blog/42436/pics/15053752446869424_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?