Belami focilázban ég

Belami

Csak nem? - nézett döbbenten Józsi csaposra Smúz apu a Zsibbadt brigádvezető emlékét őrző Panel Pál lakótelepi kocsma teraszán. Ott, ahol a madárt ugyan nem jár, de a sörös korsók annál sűrűbben cserélődnek a bádog asztalokon.

- De bizony igen! - csattant büszkén Józsi hangja. Majd öt perccel később bejelentette: a nagy mű elkészült, az alkotó pihenhet. Ugyanis megvalósult a Zsibi kocsma történetének talán egyik legnagyobb beruházása: a terasz rozsda marta vasszerkezetére felszereltetett egy televízió, ami megfelel a kor követelményeinek. Vagyis a tévé lapos, 102 centiméter képernyővel rendelkezik, azon kívül – miként Józsi mondta, erősen megnyomva az S betűt - smarte is.

Ez utóbbi szó ugyan zavarba ejtette az asztaloknál ülőket, mivel jelentéséről annyi fogalmuk sem volt, mint a sokat emlegetett Hajdú úrnak a harangöntésről. De mit számít ez, ha egyszer a fejlődés keze betette a lábát a Zsibibe. Mondhatnánk: elkezdődött a XXI. század, ha kicsit késve is.

- És minek köszönhetjük, hogy ennyit áldozott az étterem fejlesztésére? - érdeklődött Firnájsz Egon, csöppet sem zavartatva magát azon: az étterem szó hallatán olyan fergeteges röhögés söpört végig a teraszon, hogy a közelében lévő meteorológiai állomásokon már tájfunveszélyről adtak ki rövidebb híradásokat.

- Hogy minek? Hát annak, hogy mindent a vendégért, no meg holnap kezdődik a foci Európa-bajnokság, aminek minden percét ezen fogjuk követni – vigyorgott Józsi.

- Na azért kár volt ennyi pénzt kidobni az ablakon! - legyintett Cink Enikő. - Minket úgyis ronggyá vernek már az osztrákok, oszt aztán még a sánta kutya is inkább korsóval jár a kútra falra hányni a borsót, mintsem Eb-t nézzen.

- Drága Encike! Tudja, én becsülöm magát, akárcsak a női nem minden tagját, de ha ilyen pesszimista szöveggel eszközli a népharag felkorbácsolásának foganatosítását, én bizony levetkőzöm híresen nagy jólneveltségemet, és úgy szájba vágom, hogy a metszőfogai hatszor egymás után játsszák el Bach úr több híres, egyébként orgonára írt zeneművét – szólt ekkor Minek Dönci elvörösödött fejjel.

- Még hogy az osztrákok! - ugrott fel Belami. - Azokat mi úgy elverjük, hogy két hétig vizes borogatást kérnek még ebédre is. Az első félidőben három apró góllal megzavarjuk őket, aztán a másodikban egy Dzsudzsák bomba a felső sarokba, és mehetnek a sunyiba.

Hogy eme Sunyi nevű község hol is található a térképen, momentán senki nem tudta, de nem is volt ily ismeretekre szükség ahhoz, hogy a Zsibi teraszán máris meginduljon az intelligens és visszafogott esélylatolgatás. Smúz apu például egy sörös korsóval kezdte el ütlegelni Ló Elek homlokcsontját, mert Ló úr azt merte állítani, hogy a csoportunkból „hót zicher” nem jutunk tovább, mert Izland is jobb, nem is beszélve Portugáliáról. Ezzel szemben Smúz úr, ki egykoron a Dűjj Előre SC segédszertárosaként a megye III-ban nagy labdarúgó tapasztalatokra és egy bokasüllyedésre tett szert, azt állította, hogy minket nem állíthat meg senki.

- Gondolja, azért vártunk több mint negyven évet egy Eb szereplésre, hogy ne jussunk legalább a legjobb négy közé? Már pedig bejutunk, átgázolunk még asz angolokon, meg a franciákon is.

- Na ne röhögtessen – vinnyogott a röhögéstől Bika Jenő. - A franciákat legfeljebb akkor tudnánk megverni, ha olyan szabályt vezetnének be, miszerint a magyarok ellenfelének a kapuja 10x6 méteres méretű, kapus nem szerepelhet a gárdájukban. Ja, és a francia csapat csakis a keretben megjelölt játékosok anyósait küldheti a pályára, azokat is összeláncolt lábbal.

- Úgy, szóval maga szerint a magyar virtus, meg a Böde Dani cselgáncstudása smafu? Na, ebből is látszik, hogy magát az esze miatt soha nem fogják elraboltatni – vágott vissza Smúz apu egy kisebb, közelben fellelt kőkockával.

- Emberek! Emberek! Kedves szurkoló társaim. Nekem elhihetik, én is focilázban égek, de azért az önmérsékletet sem lehet kihagyni az esélylatolgatás idején – intette nyugalomra a Zsibi népét Belami.

- Nicsak! Milyen hülye nevű játékosokat is kivitt ez a német szövetségi kapitány! - bámult bele a sörébe Dömper Bella, és azon agyalt, vajon mi lehet a keresztnevű egy olyan alaknak, akit Önmérsékletnek hívnak.

- És maradjunk a józan realitás talaján is – folytatta Belami, de ekkora már a Zsibi szurkolói csoportban felütötte a fejét a széthúzás, Ló Elek fejét meg Firnájsz Egon.

- De hát a Szalai! Úgy fordul, mint a defektes kamion! - ordította valaki elkeseredett hangon a budiból.

- És Nemanja Nikolics, a legjobb lengyel magyar szerb? Mint a szélvész! - üvöltötte Józsi, majd felsorolta mindazokat, akik szerinte olyan jók, hogy egyenként is mind csodafegyverek. Gera, Kleinheisler, Priskin, Guzmics. Lovrencsics és persze Király Gábor, akinek már a neve is mutatja, ki a király a kapuban.

Csupán hat sört és némi (három vödör) töményet kellett elfogyasztani ahhoz fejenként, hogy este 9-re már teljes legyen az egyetértés: az Eb döntő végeredménye nem is lehet más, mint Magyarország – Spanyolország 6-0, félidő 4-3. Józsi csapos ugyan megjegyezte, hogy némi kis gond van ezekkel a számokkal, de persze lehurrogták, és 10 órára az egész lakótelepet betöltötte a „Ki a legjobb? Magyarok!” diadalmas harci üvöltése.

 

Bátyi Zoltán

Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?