Belami alkoholmámora

Belami

Fel ne emelje azt a korsó sört, mert esküszöm, kirúgom a feneke alól a székét. Nem hallja? Fel ne emelje, meg ne igya, mert…

És akkor megtörtént a tragédia. Snájdig Pepi fenyegetése ugyanis hasonlatossá vált a legnagyobb alkoholtartalommal rendelkező zöldséghez, mármint a falra hányt borsóhoz, és Minek Dönci igenis felemelte azt a sörös korsót. Majd akkorát kortyolt a kesernyés nedűbe, hogy a torka árvizet jelzett a katasztrófavédelmi hatóságnak. Pepi lába pedig lendült, és mire Józsi csapos védelmi intézkedéseket hozhatott volna, Dönci alól a szék előbb földköröli pályára állt, majd elindult eddig még ismeretlen csillagrendszerek felé.

- Mondtam, hogy ne igyon! - hajolt a padlón fetrengő Minek úr fölé Pepi. - Vagy maga még nem olvasta, milyen tragikus a helyzet Magyarországon.

- Tragikus? Most, amikor évek óta nő a dzsídípí, nincs infláció, nem nőnek az árak, több autógyárunk van, mint magának foga, az államháztartási hiány olyan alacsony, mint talán még soha? Éppen most lenne tragikus a helyzet? - kérdezte Snájdig urat Firnájsz Egon, összeszedve minden közgazdasági tudását, meg azt a néhány újságoldalt, amiből ezeket az okosságokat idézte.

- Ki beszél itt gazdaságról, meg dzsídípiről? - legyintett Pepi. - Az alkohol a nagy ellenség, a mértéktelen vedelés. Vagy maga nem nem hallotta, mit mondott Zacher Gábor toxikológus az honi alkoholhelyzetről?

- Taxikológus? Hát ez meg micsoda? - nyögött ki néhány szót a száját Bika Jenő, majd lecsusszant a székről, ahogy azt már tenni szokta, amikor az ereiben több szesz mint vér csordogál.

- Nem taxi, hanem toxi, maga agyhalott! - kiabált Snájdig, és már idézte is Zacher úr szavait. Vagyis: pár éven belül egymillióra nőhet az alkoholisták száma a mostani 800 ezerről Magyarországon, mert olyan utánpótlás-nevelés van, hogy a Puskás Ferenc Akadémia ahhoz képest kutya füle. Elmondása szerint évente 30 ezren halnak meg alkohollal kapcsolatos betegség miatt és 2,5 millióra tehető az úgynevezett nagyivók száma, így szinte minden család érintett. Az alkoholizmus nem attól függ, hogy mennyit iszik valaki, hanem attól, hogy az ivás szokásként mennyire ivódott bele az életébe.

- A szakember – és ekkor Snájdig szúrós szemmel nézett végig a Zsibbadt brigádvezetőről elkeresztelt kocsmában ülök népes hadán - problémának nevezte azt, hogy Magyarországnak nincs alkoholstratégiája, nincs a megelőzést szolgáló mentálhigiénés program. Az alkoholizmus és a gyógyszerfüggőség nagyon mély szociológiai problémákban gyökerezik, amit a megelőzésben is figyelembe kell venni.

- Hát ez van... – tárta szét összes kezét Pepi. Majd megjegyezte: aki ezen a híren vihogni mer, netán csak elnézően mosolyog, annak percenként 30 pofont oszt ki, természetesen csakis az egészséges életmódra nevelés érdekében.

Ettől persze a Zsibilakók nagyon nem ijedtek meg. Sőt mi több, akadt köztük olyan (Firnájsz Egon), aki pálinkától akadozó nyelvvel hosszabb beszédet tartott arról: márpedig az ő életébe egy taxis akkor se szóljon bele, ha toxis, mert teljességgel magánügye minden embernek, hogy mire költi a pénzét.

- Ha akarok iszok, oszt annyi - csatlakozott a már csöppet sem szomjas Egonhoz Hergejj Bella a női egyenjogúság jegyében, majd felpattant egy székre, és állva elaludt. De nem úgy a többiek. Még Cink Enikő is kimutatta fogának fehérjét, amikor azon kacarászott, milyen aranyos is Dömper Bella, amikor hat korsó sör és hat fél kevert után négykézláb közlekedik a szomszéd ajtaja a kukatároló között. Smúz apu meg azon vihogott, hányszor is rúgtak be a Dűjj Előre SC játékosaival egy-egy focimeccs után úgy, hogy a nagybőgőt is égnek nézték. Vagy fordítva…

- Azért én nem lennék ennyire vidám a maguk helyében – csapott az asztalra Belami, akiről köztudomású, hogy immár több mint tíz éve nem fogyasztott alkohol tartalmú italt, sőt mi több, sportolni kezdett, és még azt is mondta – mesélték a Panel Pál lakótelepen elszörnyedve –, hogy jól is érzi magát.

- És tudják miért nem? - nézett a poharakat szorongató kocsmatársakra. - Nos, például azért nem, mert olvasok statisztikákat. Például arról, hogy hányan halnak meg májzsugorban, hányan követnek el bűncselekményt ittasan, vagy ahogy én mondanám: benyomva, mint az áááállat. És kedves Ló úr, arról hallott-e már, hogy a családon belüli erőszak egyik és egyben legjellemzőbb kiváltó oka az alkohol? - nézett Belami Ló Elekre, aki számos bíróságon már többször és hiába tagadta, hogy bizony egy-egy görbe estén lecsörgetett oly erejű pofont az asszonykájának arcára, amitől kidőlt volna a kínai nagy fal néhány régebben restaurált szakasza.

- De hát az alkohol akkor is legális…- hebegte Józsi csapos, érezvén, itt aztán nem az ő kedve szerint alakulnak a dolgok.

- Legális, de arra azért törvény még nem született, hogy minden nap inni kell, netán hetente háromszor, de akkor olyan mélyen a sárga földig, ahol már a vakonddal is találkozhat – mordult Józsira Belami.

- Szóval nem árt Zacher doktor úr szavain elgondolkodni – csapta a fejébe a kalapját Belami, és hazatért. Ott szépen leült a tévé elé, megvacsorázott, majd filmnézés közben megszámolhatta, hogy a reklámblokkban a hat gyógyszerhirdetés mellé éppen négy darab, igyunk töményet, heje-huja  vedelésserkentőt szerkesztettek be, természetesen a Magyarországon évente megrendezett, 67457 sör és borfesztiválon tapasztalt, roppant kulturált alkoholfogyasztás jegyében…

Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?